Az oldal tetejére
A KOSÁR JELENLEG ÜRESVálasszon termékeink közül

Tudjon meg többet

Kezdõlap » Tudástár  » Tudjon meg többet
Agaricus Blazei Murill (Mandulagomba)

Agaricus Blazei Murill (Mandulagomba)

 

Mandulagomba (Agaricus Blazei Murill):

 

Ez a gyógygomba a csiperke félék családjába tartozó gomba. A legismertebb nevén az Agaricus blazei Murril Brazíliában õshonos gomba. Gyógyhatására japán tudósok figyeltek fel. Íze a mandulára emlékeztet és ezér kapta ez a fantásia nevet hogy mandulagomba. A fehér kalapú csiperkével összehasonlítva több fehérjét és zsírt tartalmaz, viszont kevesebb szénhidrát található benne. Ráadásul jóval nagyobb mennyiségben tartalmazza azokat a vízben oldódó poliszacharidokat (polisaccharid), amelyek elsõsorban felelõsek a gyógyhatásokért. Itt a béta-glükán nevû vegyületet kell megemlíteni, amelynek számos klinikai kísérletekkel is igazolt gyógyhatása ma már elfogadott ténynek számít.


Mi is a béta-glükán?

A B-1,3-(D)-Glükánok a természetben is elõforduló poliszacharidok. Nélkülözhetetlen sejtfal alkotóelemek számos baktérium, növény és gomba esetében. Az élesztõbõl és a gyógygombából kivon béta-glükánokat általában immunerõsítõ hatásukról ismerik. A kutatók kimutatták, hogy az oldhatatlan Béta-1,3/1,6-glükán jóval nagyobb biológiai aktivitási szinttel rendelkezik, mint az oldható, 1,3/1,4-glükánok. A Béta-glükánok kötései és kémiai struktúrái közötti eltérések jelentõs hatással vannak azok vízoldékonyságára, hatására és általános biológiai aktivitásukra.


Szerepe az emberi szervezetben

A béta-glükán egy tudományosan alátámasztott biológiai védekezõrendszer modulátor (BDM) mely az immunrendszer mozgósítja és befolyásolja. Kiegészítõként orális fogyasztást követõen a béta-glükán elsõsorban a makrofágok és a dentritikus immunsejtek által emésztõdik meg, és ezen a folyamaton keresztül modulálja és stimulálja az immunválaszt, ami gyakran hoz létre egy, az immunsejtek által generált gyógyító hatást. A glükánokat évek óta ezeknek az immunerõsítõ hatásoknak köszönhetõen kutatják folyamatosan, különösen a makrofág immunsejteket és NK sejteket, valamint a T-sejteket és a B-sejteket aktiváló hatásuk miatt, beleértve egyes citokinineket és kiegészítõiket.A glükánokkal foglalkozó szakirodalom már évtizedekre visszanyúlik, és igen terjedelmes, és tekintélyes mennyiségû új kutatási anyag is rendelkezésre áll. Étrend-kiegészítõként történõ alkalmazását tekintve elsõsorban a Béta-1,3 és 1,6-glükánnal kapcsolatos kutatások számítanak érdekesnek. Az étrend-kiegészítõkben elsõsorban az oldhatatlan glükán található meg, míg a gyógyszeripar az oldékony formát használja.

A poliszacharidok mellet még nagyon fontos kiemelni még az ergoszterin. Az ergoszterin az a D-vitamin elõvitamínja. A D-vitamin meghatározó szerepet tölt be szervezetünkben. Tartós hiánya komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Zsírban oldódó vitaminként szervezetünk képes tartalékolni, de a fokozatos feltöltésrõl nem árt gondoskodni. Általánosságban sajnos nagyon kevés D-vitamin elõállításához szükséges ételt tudunk magunkhoz venni, ezért nagyrészt csak UV-B (napozás) hatására termelõdik szervezetünkben. A mandulagomba kiemelkedõen magas szelén tartalommal rendelkezik!!! A szervezetben ugyan csekély mennyiségben , csak nyomokban fordu elõ de ez az ásványi anyag alapvetõen fontos. A szelén a szervezet antioxidáns védelmi rendszerében vesz részt, ami gátolja a szabadgyökök DNS-molekulákat károsító hatását. Összetett antioxidáns hatásának köszönhetõen megelõzõ szerepe lehet a szabadgyökökkel összefüggést mutató kóros elváltozásokban.
Fõ összetevõk:
 Polysaccharidák: Lentinan 23,5 szer nagyobb mennyiség található benne, mint az átlagos gombákban.

 Steroidok: 6 féle steroidot tudtak kinyerni a gomba testébõl

 Lipidek és Lektinek


 

Hericium Erinaceus (Cseppkõgomba, Süngomba)

Hericium Erinaceus (Cseppkõgomba, Süngomba)

 

Süngomba (Hericium Erinaceus)

 

További megnevezések: Majomfej gomba, Petrezselyemgomba

Eredet: Szinte az egész világon elterjedt, így Európában is honos, azonban összességében ritkán található, 50 éve termesztik.

Leírás:Többnyire szeptember és november között jelenik lomblevelû fák törzsének repedéseiben és üregeiben. Kedvec gazdanövényei a tölgy és a bükk. Sebparazitának nevezik, vagyis a fák sebeire telepszik. A fiatal termõtest színe fehér, ami késõbb sárgásbarnára változik. A kalap átmérõje 5-tõl 30cm-ig terjed. Tönkje rövid. A kalap lehet gömbölyded, ovális, közepe gumószerû, melynek külsõ felületén 2-3cm hosszú tüskék találhatóak. Kínában kiváló étkezési gombának számít. Illata a citromhoz ill. kókuszdióhoz hasonlít.

Beltartalma:kálium, foszfor, nátrium, aminosavak, poliszacharidok, polipeptidek, 32 féle aromaanyag.

Feltételezett hatás:A süngomba poliszacharidjainak ill.polipeptidjeinek a kínai szakemberek gyógyító hatást tulajdonítanak, Ying Jianzhe és szerzõtársai Icones of Medical Fungi from China címû könyvükben beszámolnak arról, hogy ezek az anyagok a szervezet immunrendszerét erõsíthetik.

Különlegességek:A süngomba segíthet, hogy a stressz és az egészségtelen életvitel által megzavart szervezet ismét természetes egyensúlyba kerüljön.

Forrás:Jan Lelley: A gombák gyógyító ereje, Budapest, Mezõgazda Kiadó, 1999.

Reishi (ganoderma Lucidum, Pecsétviaszgomba)

Reishi (ganoderma Lucidum, Pecsétviaszgomba)

 

 

Pecsétviaszgomba /Ganoderma lucidum/
 
 
 Különös külsejû, igen szép, könnyen felismerhetõ, díszítésre is felhasználható gomba. Fényes pecsétviaszgomba néven is említik.
 
Részletes leírása:
 
Pecsétviaszgomba a fejlõdése során igen változik az alakja és színe. A növekedõ termõtest kalapszéle fehéres, sárgás. A kifejlett gomba kalapja 5-15 cm átmérõjû, félkör, vese, legyezõ alakú, vöröses színû, közepe barnás, felülete körkörösen barázdált, fényes, lakkszerû réteggel bevont. A termõrétege pórusos, a pórusok aprók, szabályosak, fehéresek, késõbb piszkosszürkék. Tönkje 5-10 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag, oldalt álló, sokszor kissé lapított, gyakran görbült, színe és felülete a kalapéhoz hasonló. Húsa rostos, szívós, parafaszerû, néha fakeménységû, világosbarna, íze keserû, a szaga nem jellegzetes. Júliustól késõ õszig lomberdõkben, fõleg tölgyesekben a fák tövében, tuskóján egyesével vagy csoportosan terem. Erdõn kívül is, gyümölcs és más fákon is elõfordul.
 
Történelmi adatok:
 
Kínában a pecsétviaszgombát a népi gyógyászat már 4000 éve alkalmazza. Csodálatos hatású gyógyerõt tulajdonítottak neki. Az élet meghosszabbítására, sõt a halhatatlanság elérésére készített elixírek egyik kelléke volt. Sokféle alkalmazási módozata terjedt el. A mai kutatások elsõsorban Kínában és Japánban elõrehaladottak. A nyugati orvoslás is fokozott érdeklõdést mutat e gomba iránt.
 
Beltartalma,gyógyhatású anyagai:
 
Termõteste szénhidrátokat, aminosavakat, fehérjét, zsírt, alkaloidákat, vitaminokat, ásványi anyagokat — magnéziumot, káliumot, cinket, mangánt, vasat, rezet és germániumot — tartalmaz. Különösen két anyagcsoportja fontos gyógyászati szempontból: apoliszacharidok és a triterpének.
 
Különlegesség:
 
A gomba feltûnõ és néha furcsa megjelenése Prof.Josef Poppét, a neves belga mikológust arra késztette, hogy a fényes pecsétviaszgombát , mint dekorációt, virágdíszedényekbe alkalmazza.
 
Forrás: Jan Lelley: A gombák gyógyító ereje,Budapest,Mezõgazda Kiadó 1999.

 

Maitake (Bokrosgomba, Ehetõ taplógomba)

Maitake (Bokrosgomba, Ehetõ taplógomba)

 

Maitake Grifola frondosa, Bokrosgomba, Ehetõ taplógomba)

Ha a gombáknál létezik egyáltalán mimikri, ez az önvédelmet szolgáló alkalmazkodóképesség, úgy a bokrosgomba ennek a mintaképe. De mit is ír errõl Pilze, die an Holz wachsen címû könyvében DR. HERMANN JAHN. „A bokrosgom­ba mindig izgalomba hozza a gombagyûjtõt, amikor sokkalapú termõteste megjelenik valamely tölgyfa tövében. Szürkésbarna kalapjai alig ütnek el a környezettõl és így csak akkor vesszük észre, amikor már közvetlenül mellette állunk.”

Talán éppen ez a rejtõzködõ képessége volt az oka, hogy a kínai és japán legenda szerint, ha a gyûjtõk ráakadtak, örömtáncot jártak, ugyan is zsákmányuk az ezüsttel volt egyenértékû. Nyilván ezért is nevezték a bokrosgombát a japánok maitakének, ami táncoló gombát jelent.

Egy másik történet arról szol, hogy telepes nõk egy csoportja a gomba elfogyasztásának hatására vad táncba kezdett és az ott levõ erdei munkásokat is arra csábította, hogy csatlakozzanak a mulatsághoz. A történet azonban sántít, mert a gomba nem tartalmaz olyan hatóanyagot, mely pszichomotorikus izgalmi állapotot, vagy hallucinációt idézne elõ. Van egy másik neve is: kumotake, ami annyit jelent „egy csomó gomba". Ez valóban illik rá. Nevezik még tyúk a fának és táncoló pillangó­ gombának is. Állítólag annyira értékes volt számukra, hogy lelõhelyeit szigorúan titokban tartottak. Sõt még családtagjaiknak sem árulták el.

Nevéhez híven, termõteste olyan lombos csokorhoz hasonlít, mely egymást részben átfedõ kalapokból áll. Ezek kormos, esetleg barna szinûek és repedezettek. Az ilyen bokor elérheti a 40-50 cm magasságot és a 15 kilogrammot is. Egy bokor akár 15 éves is lehet és augusztustól októberig terem. A tölgyfán kívül megtalálható a nemes gesztenyén, esetleg a vörös és fehér bükkön. Tulajdonképpen a bokrosgom­bát fán lakó parazitának tartják, annak ellenére, hogy kidõlt, elhalt törzseken is évekig megél. Micéliumai a fa gyökerei mentén terjednek és így a szomszédos, egészséges fákat is megtámadhatja. Így fordulhat elõ, hogy termõteste a megtámadott fa torzsétól távol jelenik meg.

Fogyasztás céljára nem gyûjtöttek, ugyanis alig 2-5 mm vastaghúsú kalapjai nem különösen étvágygerjesztõek, csak a gyógyászatban játszott szerepe miatt értékelték.

Bár a bokrosgomba nem ritka és Európán kívül elõfordul Észak-­Amerikában, valamint Kelet-Ázsiában is, a természetes szaporulat, úgy látszik, mégsem fedezi a gyógyászati szükségletet. Ez azonban fõleg Kelet-Ázsiára és elsõsorban Japánra vonatkozik. Ott mesterségesen is elkezdték termesztését. Az 1990. évi össztermés már elérte a 7000 tonnát. 1994-re ez a mennyiség meg is duplázódott 14 200 tonnára. E mennyiségnek Japán állítja elõ a 98 százalékát.

Sajnos, a bokrosgomba fontosabb tápelemeirõl, vitaminjairól és ásványianyag-tartalmáról keveset tudunk, mert fogyasztási értékét kevésre becsülik. Ismertek viszont gyógyászatilag aktív vegyületei. Ilyenek a különbözõ poliszacharidok, közülük is egyes különlegességek, mint a grifolan, a grifolin, valamint egyes fémekhez kötött proteinek és lektinek. Meglehetõsen sok nuk­leotidot es guaninsavat tartalmaz. A nukleotidok a sejtmag legfontosabb alkotórészei közé tartoznak és a nukleinsavak felépítésében sze­repelnek. Zsírtartalma is elég tetemes, a szárazanyag 3,4 százaléka.

Zsírjában különbözõ telítetlen zsírsavakat mutattak ki, mint a linolen­ savat, elaidinsavat, oleinsavat, továbbá lecitint és foszfinsavat. Végül említésre méltó mennyiségben tartalmaz a bokrosgomba ergoszterint, amely a D-vitamin elõ vitaminja.

Gyógyítási célra olyan kivonatát alkalmazzák, amelynek legfonto­sabb alkotórészei poliszacharidok.

Forrás: Jan Lelley: A gombák gyógyító ereje, Mezõgazda Kiadó. 1999.

Cordiceps sinensis (Kínai Hernyógomba)

Cordiceps sinensis (Kínai Hernyógomba)

 

 Kínai hernyógomba - Cordyceps sinensis

 

 

A kínai hernyógomba a tömlõsgombák családjába (Ascomycetes) tartozó és  a mintegy 400 tagot számláló Cordyceps nemzetség gyógyászati szempontból kiemelt jelentõségû tagja, amely Kína és Tibet 3000 m tengerszint feletti régióinak hideg, havas és mocsaras területein tenyészik. A Cordyceps-fajok olyan rovarpatogén gombák, amelyek elhullott vagy élõ rovarlárvákon, bábokon élõsködnek. A gomba gazdaállatai különféle lepkék, elsõsorban a denevér pille. Õsszel vagy tél elején az adott fejlõdési ciklusban lévõ rovar testét (lárva, báb vagy imágó) a gombák spórái beborítják, majd csíratömlõt fejlesztve és a testszelvények közötti kitintartalmú kutikulát enzimatikusan elbontva behatolnak a rovar testüregébe. A gombaspórákból fejlõdõ gombafonalak (micéliumok) a rovar testét fokozatosan kitöltik, annak anyagait felélik és megakadályozzák a továbbfejlõdését. A gazdaszervezetnek csak a ,,bõrét” hagyják meg, majd a gazdaállat fej felõli részébõl bújik ki a gomba 4-11 cm hosszú, tuskó vagy ujj alakú, élénk narancsvörös színû termõteste. A gomba teljes fejlõdési ciklusa 5-6 évig tart. A sajátos fejlõdési ciklusa miatt a kínaiak úgy vélik, hogy ez a gomba nyáron növény(féle), télen állat(féle). Erre utal az a neve is, hogy ,,nyáron gomba - télen féreg”. A gomba ismerete és használata Kínában mintegy 3000 évre tekint vissza. A különbözõ    hernyó- és lepkebábok tetemein hirtelen elszaporodó gomba a kínai ember számára mágikus dolognak tûnt és ezért a hallhatatlanság jelének tartották. Ez az oka annak, hogy  a megfertõzött rovarok kõbõl készített képmását temetési szertartásokon a halott mellé helyezték és azzal jelenítették meg a halál utáni újraszületést. A gomba használatáról szóló elsõ írásos feljegyzések megjelenése egyes források szerint a II. századra tehetõ. Ezt a gombát a rendkívül ritka elõfordulása miatt kizárólag a császári udvarban fogyasztották, illetve használták valamilyen gyógyítási céllal. A nyugati világban ez a gomba csak 1993-ban vált ismertté, amikor is a kínai nemzeti játékokon a futónõk 9 világrekordot döntöttek meg. Meglepõen eredményeiket a sok edzésmunka mellett a Cordyceps használatának tulajdonították. Hiyoshi és munkatársai hosszútávfutók bevonásával egy Cordyceps sinensis micéliumot tartalma terméket tanulmányoztak és a kísérletben résztvevõ versenyzõk 71%-nak javult a teljesítménye, amit szben a légzésfunkciók javulásának, részben a tejsav metabolizmusra kifejtett hatásnak tulajdonítottak. A természetben az elpusztult rovar ,,bõrével” együtt gyûjtik a termõtesteket, melyeket megszárítva és csomókba kötve hoznak forgalomba. A kínai hernyógomba mintegy 10-11 % vizet, 8-9% zsírt, 25-26% nyers fehérjét, 18-19% nyers rostot, 28-29% szénhidrátot, ásványi anyagokat (P, Mg, Fe, Ca), vitaminokat (B1, 2,12, E, K), esszenciális aminosavakat (pl. glutaminsavat, L-triptofánt, L-arginint, lizint) tartalmaz. A zsíradék több mint 80%-a észterezett formában lévõ telítetlen zsírsav (32  % olajsav és 68 % linolsav). A gomba és a különféle eljárásokkal elõállított micélium massza, illetve a belõlük különféle oldószerekkel és kivonási módszerekkel elõállított CS-termékek legfontosabb hatóanyagai a nagy- és kismolekulasúlyú poliszacharidok (az egyik legfontosabb poliszacharid a kordicepsav), N-tartalmú vegyületek (nukleotidok és nukleozidok, pl. adenin, adenin nukleotid, adenozin, uracil, timin, hipoxantin, kordicepin), poliaminok és szterolok (ergoszterol és származékai).

Forrás: A XXI. század gyógyítói: a gombák,  Babulka Péter

 

Shitake (Lentinula Adodes)

Shitake (Lentinula Adodes)

 

 Shitake (Lentinula Edodes):  

                                                  

Kínában és Japánban mintegy 2000 éve ismert kitûnõ csemege a shiitake. Gyógyhatása miatt  nagyra becsülik.Japánban két típust különböztetnek meg, a vastaghúsú "donkót' és a vékonyhúsú "koshint". Kizárólag a már elhalt fák törzsén él, fõleg tölgyfán, bükkön és gesztenyén.
Kínában mesterséges termesztését mintegy ezer évvel ezelõtt kezdték el.Egyébként ma világszerte elterjedt étkezési gomba a shiitake, amelybõl a csiperke és a laska után legtöbbet termesztenek.A shiitake azok közé a kiváló étkezési gombák közé tartozik, amelyeknek egészen különös a zamatuk. Fokhagymára emlékeztetõ szaga és íze a lentionin nevû anyagtól származik. Külön kell megemlíteni a shiitake kiváló eltarthatóságát.A shiitake fontos fehérje- és káliumforrás, de tönkjével együtt cinkforrás is. Ez utóbbi különösen azért fontos, mert a cink jelentõs szerepet játszik az immunrendszer aktivizálásában. Sok komplex szénhidrátot, úgynevezett poliszacharidot tartalmaz. Proteinjében valamennyi aminosav megtalálható, de különösen leucinban és lizinben gazdag. Szárazanyagának csaknem 14%-a aminosav. Ezeknek csaknem 40%-a eszenciális aminosav.Jelentékeny B1- és B2-vitamin bõsége mellett említésre méltó az ergoszterin tartalma is, amely a D2-vitamin elõ vitaminja. (Ez fény hatására alakul át D2-vitaminná.) Ha a gombát napsugárzás, vagy UV- sugarak érik, 4-5 szárított termõtest elfogyasztása elegendõ egye felnõtt ember napi teljes D-vitamin igényének kielégítéséhez. E tulajdonsága különösen vegetáriánusok számára elõnyös. Az USA-ban ugyanis felmérték, hogy vegetáriánus ok gyakran szenvednek D-vitamin-hiányban. A shiitakét Távol-Keleten. véraktivátornak" tartják.A gomba hatóanyagának kutatása közben izolálták az úgynevezett lentinant. Ez egy nagyon nagy molekulasúlyú tisztított poliszacharid. Kísérõ anyagokat, mint a fehérjét, foszfort, ként vagy mást nem tartalmaz, hanem kizárólag szénbõl, hidrogénbõl és oxigénbõl áll.
 
 
 
Forrás: Jan Lelley: A gombák gyógyító ereje, Budapest, Mezõgazda Kiadó, 1999.

Látogatóink az alábbi kifejezésekre kerestek a leggyakrabban:  tudástár


minden jog fenntartva © Gyógygomba Kutatólabor Kft.